Gluténmentes Stefánia szelet

Gluténmentes Stefánia szelet

Hidegtálon jól mutat együtt a kaszinótojás, a gluténmentes Stefánia szelet és a fasírt francia salátával. Hamar el is lehet készíteni, szerintem kevés macera van vele és szerencsére sokan szeretik. A Stefánia vagdalt nevet Belgiumi Stefánia belga királyi hercegnő után kapta, aki szerette a magyar konyhát és előszeretettel töltögette tojással az ételeket.

Hozzávalók

  • egy fél vörös hagyma
  • 50 dkg sertés darált hús
  • 5 db tojás
  • 6 evőkanál gluténmentes zsemlemorzsa
  • 1 evőkanál gluténmentes mustár
  • 1 evőkanál Piros Arany
  • 1 evőkanál pirospaprika
  • 1 teáskanál só, pici bors
  • 1 evőkanál olaj

Elkészítés

Először felvágom apróra a hagymát és aranybarnára pirítom. Amíg sül a hagyma egy tálba teszem a zsemlemorzsát és hozzáadok 6 evőkanál vizet, a kezemmel jól összedogozom. Ha nagyon hamar beszívta az összes vizet, akkor lehet még egy kevés vizet hozzáadni. Puha masszát kell hogy kapjunk. Ehhez adom a húst, 2 db tojást nyersen, a mustárt, Piros Aranyat és a fűszereket. A kezemmel jól összedolgozom az egészet. Ha a hagyma megpirult és ki is hűlt, azt is beleteszem a húsba és azzal is jól összekeverem.

Amíg pihen a húsmassza, megfőzök 3 db tojást. Én legalább tíz percig szoktam főzni, ez elegendő, hogy megkeményedjen a tojás, majd hirtelen hideg vizet teszek az edénybe és amikor már nem forró gyorsan megpucolom. Ezzel a módszerrel nekem általában szépen lejön a tojás héja. A húst ketté osztom és az egyik felét egy tepsibe rúd alakban ellapítom, majd ráteszem egymástól 1,5-2 cm-re a tojásokat, így nem gurulnak el. A maradék masszát három részbe osztom. Egy harmadot a tenyeremben ellapítok és óvatosan egy tojás tetejére teszem. Egyenként szépen bevonom a tojásokat és így egyben darált húsos rudat kapok, amit már csak meg kell sütni. Előmelegített sütőben nagyjából negyven perc alatt, 200 fokon megsül. Ha megsült, várni kell hogy kihűljön, akkor lehet majd csak szépen felvágni.

 

Desszertnek lehet gluténmentes Raffaelló golyókat tenni az asztalra.

Comments are closed.

Post navigation